Az alo� a legr�gebbi gy�gyn�v�nyek k�z� tartozik, m�r a Kr.e.V. �vezredben haszn�lt�k a F�ldk�zi-tenger keleti mell�k�n.
  Az els� �r�sos eml�k Kr. E. 2200-b�l egy sumer agyagt�bl�n maradt fenn r�la, amelyet Nippur v�ros�ban / a mai Irak ter�let�n/ tal�ltak meg. Ezen a t�bl�n az alo� t�bb m�s, k�l�n�sen gy�gy�t� hat�s� n�v�nnyel egy�tt szerepel.
  Ennek a pozsg�s n�v�nynek a gy�gy�t� hat�s�r�l el�sz�r a Kr. E. 1550 t�j�n k�sz�tett egyiptomi gy�gyn�v�nyes " k�nyv�n", az Ebers-f�le papirusztekercseken tal�lunk r�szletes ismertet�st. Ezen a tekercsen eg�szen a Kr. E. V. �vezredig visszany�lva ismertetik az �sszes hagyom�nyos alkalmaz�sm�dot. K�ls� �s bels� t�netekre tizenk�t orvosi receptet jegyeztek fel, melyben f� szerepet kap az alo�.

Kleop�tra sz�ps�g elix�rje

Az alo� a kultikus �s orvosi haszn�laton k�v�l, -amely a feljegyz�sek szerint f�leg a balzsamoz�sban, a f�st�l�sben, valamint a sz�kreked�s vagy a fejf�j�s �s a n�tha enyh�t�s�ben j�tszott szerepet, - a sz�ps�g�pol�sban is fontos volt. Kleop�tra igen nagyra becs�lte ezt a n�v�nyt, hogy b�re hamvass�g�t meg�rizze, a friss levelek kocsony�s b�lsz�vet�t f�rd�adal�kk�nt haszn�lta. Szemk�rny�k�nek �des�g�t pedig az alo� sz�r�tott r�szeib�l k�sz�tett porral �vta meg.

Az Arabok nyomdokain

El�sz�r az arabok fejlesztettek ki olyan elj�r�st, amellyel kereskedelmi mennyis�g� alo�kivonatot lehetett el��ll�tani. Pr�ssel vagy egyszer�en l�bbal taposva nyomt�k ki a levelek nedv�t, ezt azut�n kecskeb�rrel kib�lelt talajm�lyed�sbe t�lt�tt�k �s a napon sz�r�tott�k. Az �gy nyert, alointartalm� nyersdrogot- �gy h�vj�k a gy�gyszer�szetben a gy�gyn�v�nyek gy�gyhat�s� anyag�t- els�sorban hashajt�k�nt, de m�s c�lokra is haszn�lt�k.
  Arab keresked�k r�v�n jutott el a n�v�ny Eur�p�ba �s �zsi�ba. Az alo� n�v az arab alloeh sz�b�l ered, amely keser�, f�nyes anyagot jelent.

Nagy S�ndor harca Szokotra sziget��rt

Arab forr�sok szerint a Kr.e. IV. sz�zadban �ll�t�lag Arisztotel�sz javasolta tan�tv�ny�nak Nagy S�ndornak, hogy h�d�tsa meg az Indiai-�ce�nban elhelyezked� Szokotra sziget�t az ott tal�lhat� gy�gyn�v�ny miatt. A h�res hadvez�r sz�m�ra a sziget megsz�ll�sa �sszer�nek l�tszott, mert az alo� gyors gy�gyul�st ig�rt sebes�lt katon�inak. Hom�ly fedi, hogy Nagy S�ndor v�ghezvitte-e ezt a v�llak�z�st, az viszont bizonyos: az �deni-�b�l k�zel�ben fekv� sziget annak idej�n az alo� termeszt�s�nek, feldolgoz�s�nak �s kereskedelm�nek k�zpontja volt.

Hippokrat�sz – az orvostudom�ny atyja

Nagy S�ndor h�d�t� hadj�rataival egy id�ben jutott el G�r�gorsz�gba ennek a gy�gyhat�s� n�v�nynek a h�re. Hipporat�sz is, aki els�k�nt v�lasztotta el a gy�gy�t�st a m�gikus-vall�sos tev�kenys�gekt�l, �s igyekezett racion�lis magyar�zatot tal�lni a k�l�nf�le betegs�gekre, ismerte az alo� gy�gy�t� hat�s�t.
  K�s�bb Pedaniosz Dioszkorid�sz t�bb oldalt szentelt ennek a n�v�nynek "De Materia Medica" c�m� m�v�ben, amely eg�szen az �jkor hajnal�ig jelent�s hat�st gyakorolt a nyugati orvosl�sra.

R�gi hagyom�ny az �j kontinensen

Az alo� m�r Kolombusz partrasz�ll�sa el�tt nagy becsben tartott gy�gyn�v�ny volt a tr�pusi Mexik�, K�z�p-�s d�lamerika �slakosai k�r�ben. Kolumbi�ban p�ld�ul a gyerekek kez�t �s l�b�t kent�k be a lev�l friss kocsony�s belsej�vel, hogy megv�dj�k �ket a rovarcs�p�sekt�l.
  Az indi�nok nem csak �g�si sebekre, vesegyullad�sra �s h�gy�ti fert�z�sekre, valamint prosztatagyullad�sra, hanem potencian�vel� szerk�nt �s az �letkor meghosszabb�t�s�ra is alkalmazt�k az alo�t. Az indi�n mes�kben is el�fordul az �r�k ifj�s�g forr�sa. Olyan k�tr�l van itt sz�, amelynek k�zep�n egy alo� n�. A monda szerint az aki ennek viz�ben megm�rt�zik, �vekkel megfiatalodik.

A spanyol konkviszt�dorok

Amikor a spanyol h�d�t�k �s misszion�riusok partrasz�lltak az �j kontinensen, nemcsak veszedelmet hoztak az �slakosokra, hanem az�rt volt n�h�ny �ld�sos dolog is a tarsolyukban. T�bbek k�z�tt az alo�, amely annak idej�n m�r meghonosodott Spanyolorsz�gban.
  A h�d�t�k az �j gyarmatokon sem akartak lemondani e n�v�ny gy�gy�t� hat�s�r�l. B�r a spanyolok Hispaniol�n, a mai Kub�ban �s m�s karibi szigeteken is �shonos alo�fajokra bukkantak, ezek rendszeres termeszt�se �s gy�gy�szati felhaszn�l�sa csak az eur�pai jezsuita szerzetesek r�v�n indult be.

Aloe -  m�tosz �s val�s�g

Az alo� helye k�ts�gk�v�l a legfontosabb gy�gyn�v�nyek k�z�tt van. Ennek ellen�re hossz� id�n �t nem t�lt�tt be olyan fontos szerepet a nyugati orvosl�sban, mint amilyet gy�gyerej�nek �s sokoldal� felhaszn�l�si lehet�s�geinek k�sz�nhet�en meg�rdemelt volna. Feltehet�en abb�l ad�dik ez, hogy ennek a sivatagi n�v�nynek- val�di hat�sai mellett- mindig misztikus er�ket is tulajdon�tottak.
  Az �r�k ifj�s�g �s a halhatatlans�g n�v�nyek�nt tisztelt�k- �s ez term�szetesen olyan ig�ny, amelynek m�g egyetlen gy�gyer�vel rendelkez� n�v�ny sem tudott eleget tenni. Ez sok orvos sz�m�ra elegend� ok volt arra, hogy megmosolyogja ezt az elk�pzel�st �s mell�zze ezt a n�v�nyt.